Leírás:
A napkő nevét szép sárgás csillogása után kapta. Hivatalos neve az aventurin-földpát, amely az olasz „avventura” (véletlen) szóból ered. A földpátok közé tartozik, mint az ún. plagioklász-földpát változat (oligoklász/ortoklász). Fémes csillogását többnyire hematit vagy goethit lemezek adják, de az Oregoni (USA) napkőben réz is található. Ezek a zárványok gyakran párhuzamos síkokban helyezkednek el a napkőben, és így verik vissza a fényt. Általában vulkanikus (gránit, andezit, diorit stb.), de metamorf (gneisz) kőzetekben is előfordul. Főbb lelőhelyei Sri Lanka, India, Kanada, USA és Norvégia.
Vélt hatása:
A jóakaratú istenekhez és a jó szerencséhez kötődik. Segít megtalálni az örömünket, arra ösztökél, hogy ne hagyjuk el magunkat. Megtisztítja a csakrákat, fényt és energiát biztosít. Serkenti az öngyógyító képességeket. Szabályozza a vegetatív idegrendszert és összehangolja a szerveket. Jótékony a krónikus torokgyulladásra, enyhíti a gyomorfekélyt. Megszűnteti a kölcsönös függőséget, elősegíti a függetlenséget, önmagunk erősítését és az életerőt. Remek ellenszere a depressziónak, fényt visz a sötétbe. Növeli az önbecsülést, magabiztosságot. A napfonatcsakrára helyezve kivonja és átalakítja a terhes, elfojtott érzelmeket.
Spirituális hatásai:
Alkímiai kő, amely a meditáció alatt szoros kapcsolatot biztosít a fényhez és a Nap éltető erejéhez.
